Rovatok


Fishtechnics az IWIW-en, hogy megismerjük egymást!

Hirdetés

Keressük a hónap horgászát!

Küldd el a neved,a fogot hal adatait, fotóját, fogás körülményeit IDE! fishtechnics@gmail.com

Hol horgásszak? Tótérkép és infobázis

Friss topikok

  • Kuku: A kecsegének felfelé kunkorodó pinokkió orra van. :) Ez a legszembetűnőbb. Illetve a színe általá... (2013.06.27. 10:24) Rábai fogások
  • FishTechnics: Reméljük, hogy a hölgy nem azonos a pornósztár Anita Dark "művésznővel"... A fotók alapján, én ne... (2012.01.04. 14:55) Szőke ciklon és a henteskés
  • Anno Blogger: Sziasztok! Szeretnék ajánlani egy érdekes szolgáltatást, gondolom itt a helye, biztos nálatok is ... (2010.06.12. 17:19) Vásárlás külföldről - eBay
  • FishTechnics: A rendeléshez elsősorban angol nyelvtudás kell. Meg kell nézni, hogyan szállítanak, mert a hazai p... (2009.02.27. 14:34) Horror drágulás a horgászpiacon
  • NYT: Üdv! Most találtam a blogodra, gratulálok, nagyon színvonalas! Csak így tovább! Tamás (2008.12.28. 12:03) Parti fotózkodás II. rész

Képgaléria

Versenynaptár - Országos, Részletes

FishTechnics

Csalik, beszámolók itthonról, külföldről. Érdekességek a pontyozás világából, úgy, ahogy máshol nem nincs!

Hogyhogy? Mi okból? avagy röviden ponty táplálkozásáról II. rész

2007.01.13. 10:00 | FishTechnics | Szólj hozzá!

A csali felvétele

    A ponty a táplálékot szívással veszi fel. Ez a szívás egy komplikált mechanizmus, amelyben a száj- és a kopoltyúüreg vesz részt. A száj és kopoltyúüreg kitágításával vákuum keletkezik, amely a lehetséges táplálékrészecskéket vagy akár a mi bojlinkat beszívja. Ekkor az ormányszerű száj gyakorlatilag körbe tudja zárni a bojlit, de a csalit néhány centis távolságból is be tudja szívni a hal. A ponty ún. részecskeevő hal, amely bizonyos részecskéket célzottan vesz fel és nem össze vissza szívogat, mint ahogyan sokan gondolják. Amikor a ponty beetetett bojlikat felfedezi, egyenként veszi fel azokat. Az is lehetséges, hogy a hátsó úszóhólyagkamra megtöltésével, függőleges helyzetbe kerül és így célzottan szívja be a részecskéket. Ennél a folyamatnál az egyedre jellemző tulajdonságok is fontos szerepet játszanak.

Egy dagadt, lógó hasú pontynak, mindig fel kell vennie ezt a helyzetet, míg egy vékony hal függőleges és egy relatív vízszintes helyzetben is be tudja szívni a táplálékot. Ezek az egyénre jellemző különbségek is oka lehet annak, hogy bizonyos halakat kevesebbszer fogunk meg, mivel ezek a pontyokat a táplálékprezentációnknak és a táplálékfelvételük módjának köszönhetően kevesebbszer tudjuk megakasztani, annak ellenére, hogy azok szívesen eszik a bojlinkat.

Ugyan ezt írta le Terry Hearn (1999.) is egy Arfur nevü halról, egy angolul megjelent, nagyon jó könyvében. Ez egy érdekes állítás: azt feltételezzük, hogy a pontyok különböző technikákat alkalmaznak a táplálékfelvételkor, de mindre igaz, hogy célzottan veszik fel a táplálékot. Nagyon ritka az ajkakkal való közvetlen felvétel, például a csigák felvétele. Harapás a pontyoknál nem fordul elő. Sibbing azt írja, hogy a pontyoknak egy lehetősége van a táplálékfelvételre: lassú szívás. Ez a lassú szívás kétféle módon következhet be:

· Részecskeevés (angolul particles � ez darabos táplálékot jelent, mint a bojli, magok, stb. � a szerk.): a ponty a felső állkapcsot áthelyezi előre. A száját slagszerűen a táplálék irányába helyezi (kifordítja). A részecskéket, akárcsak a mi bojlinkat 0,6m/s-es sebességgel, 0,1 másodperc alatt beszívja. A nagy részecskéket megközelítőleg egyenesen mélyen beszívja, míg a kis köveket vagy a szerves anyagokat lefele eltéríti. Így zsákmányt egészen egy fej távolságig be tudja szívni. A hal a száját bezárja mielött visszahúzza az ormányát. Az úszás ennél a táplálkozási módnál kis szerepet játszik. Valószínűleg a legtöbb esetben a mi csalinkat is így veszik fel a pontyok.

· Gulping (nagy korty vétele, nagy nyelés): a szájüreg kitágul, vákumot képez és ez egy irány nélküli, lassú vízáramlást gerjeszt a szájban. A kis sebességnek köszönhetően a beszívott részecskék nem érik el azt a mélységet a szájban, mint a részecskeevésnél. A ponty a száját nem tolja ki (nem fordítja ki). Ennél a táplálkozási módnál sincs szerepe az úszásnak. Miután a hal a részecskét beszívja, összezárja az állkapcsait és a részecskéket a kopoltyún keresztül szelektálja. Gulping magasabb frekvencián történik mint a részecskeevés (másodpercenként akár háromszor) és főleg magasabb tápláléksűrűségnél, amely a lebegő táplálék esetén jellemző, mint például a vízibolhák. Nekünk horgászoknak ez utóbbi táplálkozási mód a fenék fölötti horgászatnál (például csonti használatánál) érdekes.

A pontyok a testük hosszának a 4%-ával megeggyező nagyságú táplálékot tudnak lenyelni. Ez a nagyság a garatuk nagyságán alapszik, annak ellenére, hogy a szájukkal akár a testhosszuk 7%-ával megegyező nagyságú csalit is fel tudnak venni. Tehát egy 100cm-es ponty egy 4cm átmérőjü részecskét tud összetörni a garatfogaival.

Sibbing és a munkatársai (1984) még a testhosszúság 3%-áról beszélnek ami 3cm átmérőjü részecskét jelent. Mégis miért horgásznak akkor bizonyos emberek 40-50mm átmérőjü bojlikkal? Az biztos, hogy ezek a csalik szelektívek. De az is lehet, hogy a nagy halak már megtanulták, hogy ezek a bojlik még nekik is túl nagyok. Tehát egy ilyen bojli csak akkor lehet fogós, ha a hal kipróbálja a csalit. Megenni ugye nem tudja. Vegyünk egy reális 80cm-es pontynagyságot. Ez a hal egy maximum (3%) 24mm-32mm (4%) átmérőjű csalit tud megenni. Na feltűnt valami? Golflabdák csalinak? Nem köszönöm!!!

A pontyok 12cm mélyen tudnak szívni az üledékben (iszapban). Ha a csalink 12cm-nél mélyebbre süllyed az üledékbe, akkor már nem várhatunk kapásra. Mit eszik tulajdonképpen a ponty? Michel & Oberdorff (1995) szépen összefoglalta az irodalmat: a ponty klasszikusan állati eredetű táplálékot fogyaszt, 75-90%-ban kizárólag ilyen jellegű táplálékot vesz fel.

A ponty azt a táplálékot eszi, ami a leggyakrabban előfordul a környezetében és amelyet az anatómiájának köszönhetően legjobban tud hasznosítani. A pontyok éjszaka aktívak és ezen belül is reggel és az esti szürkületben a legaktívabbak.

Tavasszal és a nyár elején a kandicsrák és a vízibolha teszi ki egy kis részét a tápláléknak (kb. 5%-át a béltartalomnak). A ponty kedvenc tápláléka a szúnyoglárva, amely normál esetben 25%-át teszi ki a béltartalomnak. A tavasz végén válik a szúnyoglárva a legfontosabb táplálékká és az is marad őszig. A szúnyoglárvák az iszapban illetve a lebomló növényzetben találhatók. A pontyok tehát megeszik a lárvákat és ezzel együtt vesznek fel növényeket. Ezzel magyarázható a növényzet magas aránya a ponty szervezetében.

A második legfontosabb táplálék a puhatestűek, mint például a csigák és a kagylók (kb. 25%-a béltartalomnak) Természetesen ez az arány 100% is lehet, ha például a vízben a puhatestűek nagy mennyiségben vannak jelen (nyár és ősz). Szitakötőlárvák is rendszeresen jelen vannak a béltartalomban. A tubiflex egyharmadát teszi ki a tápláléknak, mindenekelőtt télen és tavasszal. A táplálék egy részét a magok és a pollenek teszik ki amik beleesnek a vízbe. A pontyok a hallárvákat, döglött halakat és a rákokat, mint például a folyami rákot is megeszik, ha azok nem túl nagyok. Nem hisszük, hogy a pontyok a kifejlett folyami rákokat nagy mennyiségben eszik, mivel ezek hevesen védekeznek és elég nagyok is. A pontyok viszont rendszeresen fogyasztanak fiatal rákokat illetve vajrákokat. Sajnos erről az irodalomban még nem találtunk semmilyen hivatkozást. Növények 10%-ban vannak jelen (télen akár 80%), ami arra vezethető vissza, hogy a növényeket vagy véletlenül veszik fel, vagy akkor, amikor nagyon kevés a természetes táplálék.

Általánosságban az a jellemző, hogy a pontyok a táplálékfelvételnél a ráfordítást és a hasznot optimalizálják. Minden tápálékfelvétel költségekkel jár energia formájában (táplálékkeresés, garatfogakkal való összetörés, stb.). Minden táplálékfelvétel energianyeréssel jár a másik oldalon. Minél nagyobb a táplálékdarab, annál nagyobb az energianyereség, de a táplálék nagyságával az energiaveszteség is nő, amit a keresésre, összezúzásra és az emésztésre kell fordítani.

Az emésztés energiába kerül. Egy bizonyos szint felett, mint például a nagy folyamiráknál, az energianyereség olyan kicsi az energiavesztességgel szemben, hogy nem érdemes a nagy zsákmányt megenni. Ezt az "optimális evés elméletét" sokszor bebizonyították már tudósok. A hal nagyságával az optimális csalinagyság is nő. De nem szabad sose túl nagynak lennie.A pontyok esetében az optimális nagyság bőven a testhosszúság 4%-a alatt van. Mi úgy gondoljuk, hogy egy 20-25 mm-es bojli egy 100cm-es pontynak optimális. A legjobb, ha a csali annyira puha amennyire lehet, hogy az összetörésénél minél kevesebb legyen az energiaveszteség.

Biztos, hogy egy 100cm-es ponty a 18 mm-es bojlit szívesebben veszi fel mint a 10 mm-eseket, azért, mert a nagyobbaknál nagyobb az energianyereség. Úgy gondoljuk, hogy a kis bojlik előnye abban rejlik, hogy puhábbak, mint a nagyok. Gondolkozzatok el rajta!

Folytatjuk!

Címkék: ponty halak

A bejegyzés trackback címe:

https://fishtechnics.blog.hu/api/trackback/id/tr3627841

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.