Bizonyos anyagokat ki kell bocsátaniuk ezeknek a táplálék-állatoknak, amelyeket a pontyok érzékelnek. Ezek csak olyan anyagok lehetnek amelyek a vízben oldódnak és jelen vannak az állatokban. Ha megnézzük a kémiai összetételét a természetes tápláléknak akkor például a szúnyoglárvánál a következőket találjuk:
Szúnyoglárvák
· szénhidrát (a szárazanyagban, legtöbb esetben kitin): 22,5%
· hamu (a szárazanyagban, sók és ásványi anyagok): 5,8%
· víztartalom: 80,9%
Tubifex
· víztartalom: 92,7%
Ezek közül csak néhány anyag oldódik vízben, mint a protein, illetve ezek építőelemei az aminósavak (amidek és peptidek is), ásványi anyagok és ionok (pl. NaCl só, széjjel esik Na+ és Cl-, amely vízben oldódó) valamint a cukor és a glucose. Szénhidrátok (tehát többek között cukor) szinte egyáltalán nincsenek jelen a természetes tápálékokban.
Ha jelen vannak akkor leginkább mint vázszénhidrátok úgy mint a kitin, amelyek viszont nem vízben oldódóak. Cukor sincs gyakorlatilag jelen, tehát elhanyagolható. A zsírok nem oldódnak a vízben, tehát mint csalogató anyag nincsen szerepük. Viszont nagyon érdekes a protein- és aminósavfrakció, amelyek a leggyakrabban fordulnak elő. Tehát egy optimális pontycsalinak jól emészthetőnek kellene lennie, illetve természetes csalogató anyagokat kéne tartalmaznia. A felsorolt gondolatok alapján ezeknek a proteinfrakcióból kéne származniuk. Ennyit a logikához.
Az elmúlt években átkutattam a tudományos irodalmat és olyan írásokat kerestem ahol a pontyok attraktorait vizsgálták meg és tettem néhány felfedezést amelyeket a következőkben fogok leírni. Ezen a helyen szeretnénk felhívni arra a figyelmet, hogy a következő kifejtések nagyon tudományosak. A mi célunk az, hogy szakszerűen érveljünk.
Az olvasóknak megszeretnénk adni a lehetőséget, hogy az állításainkat tudják ellenőrizni. El szeretnénk kerülni azt, hogy hazugságokat terjesszünk mint például: a ponty gyomra (a pontynak nincs gyomra) szétszakad ha nem áztatjuk be a "részecskéket" (búza, kukorica...). A pontyneveldékben mindig száraz részecskékkel etetnek, mivel az áztatás túl sok munka lenne és egy hal se döglik bele illetve nem szenvednek károsodást.
Ennek ellenére mindig áztatott (megdagadt, megpuhult) részecskéket alkalmazzunk, mivel egy német tudós már 1967-ben kiderítette:
A takarmány kísérletek megmutatták, hogy száraz állapotban semmilyen ingerhatásuk nincs a halakra; húsba rakva, ugyan olyan erős hatása van, mint a természetes tápláléknak. Összetört szemek rövidebb időn belül hatásosak, mint a töretlenek. A több napig áztatott takarmány azonnal hatékony, de kételkedünk abban, hogy a hatás természetes körülmények között elég ahhoz, hogy az aktív felkeresését a takarmánynak biztosítsa.
Sokaknak közületek ez a tudományos megközelítés túl elméleti. Ezt megértjük. De sok olyan van köztetek akiket érdekel a háttér, ahogy kiderült az e-mailekből és a vásárokon folytatott beszélgetésekből. Ezt a tudományos igényt próbáljuk egy kicsit kielégíteni. Ezek a ismeretek tudnak segíteni, akkor is ha a pontyaink 80%-át azért fogjuk meg, mert megtaláltuk őket és a halak egyszerűen éhesek voltak. Bizonyos szituációkban (nagy horgásznyomás, sok különböző bojli, sok természetes táplálék) csak a magas attraktivítású csali hozza meg a kívánt eredményt. De tisztába kell azzal lennünk, hogy sose lehetünk atraktívabbak mint a természetes táplálék.
A táplálékkeresésnél az íz és az illat a közeli és távoli "érzékként" is szerepet játszik. A párban lévő orrüreg vakul végződik a pontynál, ebben található az erősen hajtogatott szaglónyálkahártya. Úszás közben ezt körbeáramolja a víz.
A szaglószervnek a táplálékkeresés folyamatában irányító szerepe van. Néhány tudós nem tulajdonít szerepet a szaglószervnek a táplálékkeresésnél. Mások úgy gondolják, hogy a szaglószerv a táplálék keresésére szolgál, az ízlelőszerv arról dönt, hogy a táplálékot megeszi vagy sem. Tehát a legnagyobb jelentősége az ízlelőszervnek van, amelyik a bajuszon, ajkakon, a szájpadláson, a koportyúíveken és a bőrön találhatóak ízlelőbimbók formájában. A kémia természetében van, hogy az anyagoknak csak egy korlátozott része oldódik vízben, tehát abból kell kiindulni, hogy néhány anyagot a szaglószerv és az ízlelőszerv egyaránt "felvesz", tehát íz és illat egyszerre.
Ahhoz, hogy egy ponty egy csalit felvegyen és megegyen ahoz néhány skót tudós szerint a következő faktoroknak kell összeállnia:
· Kinézet: Nagyság, forma, szín. Hogy az anyag tápláléknak néz ki (napközben!) vagy sem, az a ponty tapasztalatától függ. A Weseren például néhány barátommal igazolni tudjuk, hogy a naiv pontyok, nem az első pillanattól kezdve veszik fel a bojlikat. Ezzel ellentétben egy szűz állóvizen két óra után tudtam halakat fogni a bojlimmal és bizonyítottan a legnagyobbat is bojlival fogtam meg elsőként.
· Illat: Távérzék, a halak az "ízt" is tudják távérzékként használni (5m).
· Érzés: Milyen "érzése" van az anyagnak? Kemény vagy puha, nedves, száraz, érdes vagy sima?
· Íz: Közeli-érzék, kiválogatás a szájban.
Általános követelmények a táplálékfelvétel-stimulációjára a csontoshalaknál, tehát minden halnál kivéve a cápa és a rája mert ezek porcos halak:
· N-tartalmazó ( tehát a proteinfrakcióból eredő)
· amfoter (kettős jellegű) (úgy mint például az aminósavak és származékai)
Tehát általánosítva olyan anyagok jöhetnek szóba, mint a betain, aminósavak, aminósav-származékok, ionosin és a származékai. Ezen a helyen válik világossá, hogy a logikus gondolkodás már mennyire előrevitt minket az irodalom tanulmányozása előtt.
Az is biztos, hogy az ingerküszöbnek nagyon alacsonynak kell lennie, ezért néhány darab molekula is elég egy íz vagy illat reakcióhoz. Francia tudósok vizsgálatai alapján a fürge cselle a Glucose-t 1583-szor erősebben érzi (íz) mint az ember, de a Saccharinnál ez az érzékenység csak 153-szoros. Az európai pontyok nagyon érzékenyek az ecetsavval és a Sucrose-zal szemben kevésbé érzékenyek a kininre (keserüanyag). Az ízlelőbimbók 114 idegszála közül csak 79 reagál a cukor által keltett ingerre, a többiek csak a konyhasóra és a kininre reagálnak. 
Aminósavak:
Az aminósavakat ízben és illatban egyaránt érzékelik. A selyemhernyó kivonatból származó 17-L aminósavból álló keveréket, a japánok ponty táplálék attraktorként azonosítottak. A természetes kivonat sokkal hatékonyabb volt, mint a mesterséges keverék. Ez bizonyára általános érvényű. Inkább természetes, mint mesterséges anyagokat alkalmazzunk tápként (táplálékként).
A pontyok majdnem minden természetes táplálékokból kivont anyagot nagyon pozitívan érzékeltek, tehát ezeket mint bojlialapanyag előnyben kell részesíteni. A legeffektívebbek az orosz kutatások alapján a szúnyoglárva kivonatok.
A természetes táplálék szabad aminósavakat bocsát ki magából. Nem akarjuk túlzásba vinni a részletezést. Az aminósavak képezik a legfontosabb természetes táplálékstimulálókat. Ízanyagként a japánok 0,001 molár- 10-9 molár koncentrációnál a következő L-aminósavakat (léteznek D-aminósavak is, de ezek nem hatékonyak) fedezték fel. 10-3 molár-tól nem emelkedik az attraktivítás.
· L-Prolin (a legeffektívebb az ízben, kevésbé hatékony az illatban)
· L-Glycin
Továbbá a Glycin származéka a Betain (a japánok által kimutatva-igazolva). De erről később írunk még. A megadott ingerküszöb a Glycin estében, amely 75g/mol súlyal rendelkezik, 0,075g/l-ig érzékelhető. 0,075g/l-től nem következik be fokozdás az attraktivításban. A japánok kiderítették egy kísérletben hogy az L-Cystein 4,27 ľg minimumkoncentrációnál hat stimulálóként egy pelletnél.
A tubifexkivonat 500mg/l-es koncentrációnál magasan atraktívan hat, szúnyoglárva kivonat csupán 0,00001-0,1mg/l-es koncentrációnál hatékonyabb. Az oroszok kiderítették hogy a Cystein, Aspargin, Glutaminsav, Theronin és az Alanin stimulátor (L-formában). A franciák vizsgálták a ponty illatérzékét. Az L-Aspargin és az L-Glutamin több koncentrációban, külömböző mások csak a legkisebb koncentrációban érzékelhetőek (10-5 től 10-6 molárig). Álltalában az illat ingerküszőbe 10-6 tól 10-9 molárnál van.
Az aminósavak gyakran csak kombinációban hatnak. Horgászként arra a következtetésre kell jutnunk, hogy a hozzávalók amelyekben nagy mennyiségben vannak szabad aminósavak, mint a vérliszt, vérplazma, májliszt, de a hús és a halliszt, Casein, Laktalbumin, természetes kivonatok mint a Green Lipped Mussel vagy a vízben oldódó halproteinek nagyon jó összetevők.
A főzéssel a bojlink és a proteinek feltárulnak illetve denaturálódnak és az aminósavak könnyebben tudnak behatolni a csalikból a vízbe. A csali szerkezetének lazának kell lennie és nem túl keménynek. Csali-adalékokként a felsorolt aminosavakból álló keverékek nagyon ígéretesek lehetnek Ízben gyakran csak kevés aminósav hatékony és ezek is csak fajtaspecifikusan hatnak, míg illatban több aminósavat érzékelnek ezek kevésbé fajtaspecifikusak. Hogy a bolti csalik mennyi aminósavat tartalmaznak aezt nem tudjuk.
Ha ilyeneket tartalmaznak akkor nagyon jók (Sense Appeals, itt hatnak az aminósavak, nem az illatanyag, természetes anyagok mint a Reaction Compound Rod Hutchinson-tól, Ambio). A legtöbb kész bojli olyan kevés proteint tartalmaz, hogy nagyon kevés csalogató hatása van amit az alapanyagok maguk okoznak.
Natriumglutamat is hatásos lehet (étvégystimulátorokban is nagy mennyiségben van jelen). A főzési időt a lehető legrövidebben kell tartani, mivel a vízben oldódó anyagok (ízanyagok) a csalikból kiáramlanak és bizonyos aminósavak szénhidrátokkal már nem oldható kötéseket képeznek (maillard reaktion) és összességében a proteinek és az aminósavak felhasználhatósága romlik. Ez egy kemény falat volt, vagy? De ti akartátok!
A következő és egyben utolsó részben a sókról, fűszerekről és a betainról lesz szó.
