Az alábbiakban az általam tavaly, ill. az idei év eddigi részbe kipróbált ólmokat venném górcső alá abszolút szubjektíve. Bizonyára ki fogok hagyni olyan részleteket, amelyeket mások tőlem eltérő módon értékelnének, lehetnek olyan apróságok is, amelyekben egyesek szerint tévedek, vagy talán észre sem veszek, kérem, ők ragadjanak klaviatúrát, s osszák meg velem, s a világgal gondolataikat.
Felhasznált anyagok egy rész letölthető innen., angol nyelven. A többi saját empíria.
Kedvenc típusomat először egyik hazai szaklapban ecsetelte egyik, szókratészi rétornak kevéssé illő hazai sztárhorgász. Eleinte némi hümmögéssel még csak letudtam volna a dolgot, ha az egyik, általam igen nagyra tartott, rendkívüli tudású, kedves pécsi csapat, a Pécs Team egyik oszlopos tagjánál nem találkozok vele újra, s meg nem csodálom, mire képes vele a gazdája. 
Nemsoká bele is botlottam kedvenc horgászboltomban, mindjárt vagy 3-4 márkanév alatt. Többek közt ezért sem nevezem én másnak, mint távdobó ólomnak, még ha pontatlan név is ez. A dolog lelke annyiban áll, hogy inline- azaz belső zsinórvezetésű ugyan, de mégsem a csepp alak alsó-középső „végén” bújik elő a zsinór, hanem oldalt, egy jó tartású, kis gumicsőben. Ebben én azt az előnyt látom, hogy bedobáskor lényegesen kisebb a gubancolódás esélye, továbbá nem húzza talán annyira bele az iszapba a csalit. Hogy mennyire jó távdobó, arról lehetne messzire vezető aerodinamikai vitát generálni, de most eltekintenék ettől. Állítólag gubancátló cső sem kell hozzá, de úgy tapasztaltam, hogy a jobbféle lágy csöveket képes fogadni a testbe épített műanyagcsövet lezáró kónó. Az ólom bevonata valami zománcszerű zöld anyag. Eddig háromdarabos fóliás csomagokban találkoztam ezzel a fajtával 50-70-90-110g-os súlyban. Ára 500-1200Ft közt van három darabra vetítve. Bizonyára a márkanév is befolyásolja, mert először ötszázért vettem egy lengyel, kiolvashatatlan nevűt, majd hatötvenért szerbet, de az angolnak háromötven lenne darabja. Hátránya, hogy pár dobás után a forgót tartó gumicsövecske alja az ólom csúcsánál bereped. Ettől még ellátja a feladatát, de figyelni kell rá, mikor adja meg magát.
Fox Horizon In-Line-t tavaly sikerült kipróbálnom. Nagyon tetszett benn, hogy a különféle apróságokkal, úgy mint forgókapocs, gubancgátló cső, maradéktalanul, és pontosan illeszkedik. Nincs, nyomkodás, erőszakolás, barkács. Az mondjuk előfordult, hogy az ólom belsejébe applikált gumi-műanyag kicsúszott, de sikerült visszarakni, s azóta se lenne vele gond, ha csak be nem szaggattam volna. A belső egyébiránt valami egészen jó anyagból készült: úgy megtapad benne a forgó, minta beleöntötték volna, ennek ellenére simán ki is jön onnan, ha kell. Kívülről is valami speciális festést kaphatott, mert sima, kellemes tapintata van, mint egy kavicsnak, a gyártó szerint egy speciális injektálási rendszerrel készülnek a CAD-tervezésű darabok. Sötétzöldes színű, apró kavicsmintával. Az adati mindegyiknek az oldalába van nyomva. Kilencféle méretben kapható, (64, 78, 85, 92, 106, 113, 112, 135, 142 g) talán a legdrágább ólom nálunk 1100-1300Ft körüli árával, igaz, kétdarabos kis dobozkában hozzák forgalomba, de így sem olcsó mulatság. Piszok messze lehet vele dobni, igazi távdobó ólom. Létezik forgókapcsos változatban is.
Fox Pear In-Line a Kordáéhoz hasonló, csak színében tér el tőle –ugyanolyan minden típus színe- és egy kicsit zömökebb kivitelű. Ennél a betét nem csúszott ki, tökéletes volt, akár egy svájci óra. Ezt is, mint a többit CAD-rendszerrel tervezték, s a saját injektálási technológiájukkal készítették. Nem tudom, ez mennyivel eredményez különb terméket, mint a Korda öntőformás technológiája, de ők már csak ilyenek. Igazából talán spéci dobófelszereléseknél tapasztalható talán különbség a dobótávolságban, nekem ne tűnt fel különbség. Ez a típus elvileg kemény aljzatra lett kitalálva. 11 különböző méretben készül, árban, csomagolásában megegyezik a többi FOX ólommal. Nem lennék meglepve, ha a doboz méretezése miatt illeszkedne a FOX-Box rendszerbe. Ebből kapható forgókapcsos változat. 
