Minap volt szerencsém olvasni egy nem mindennapi cikket valahol a videofíliáról. Aki nem tudja, miről is vagyon szó: egyre többen egyre többet töltünk különféle képernyők és kijelzők előtt - valójában a habokra. Egy idő után - hogy a gyengeelméjűek is értsék - a dolog az agyunkra megy, szépen lassan beindul az elmagányosodás, különféle fiziológia elváltizások, betegségek lépnek fel a légkondicinált agyonsterilizált szervezetünkben. A végén már fájdalom, de se a bifidus essensis, sem a bifidus actiregularis nem hoz bennünket helyre.
Na de hogy jön ide a horgászat?

Ahogy a túlzott tévénézés, számítógéphasználat, satöbbi némi metamorfikus folyamatot okoz bennünk, úgy a horgászat is.
Kezünk eldurvul, szaglásuk, szemünk élesedik, érzékenyebben reagálunk a frontokra, időjárás- és,légnyomásváltozásokra. Allergién tüneteket kezdünk mutatni bizonyos mennyiség fölötti E-anyag tartalomra, és mesterkélt illatokra, úgymint parfümök, mesterséges eperszag, mekis hambi, satöbbi. Tartásunk kiegyenesedik, hasunk ellenben ereszkedni kezd a különféle komló-malátafőzetek rendszeres fogyasztása miatt. Ezt elkerülendő a csónakot és más vízi járműveinket ne mindenféle motorral, hanem inkább evezővel hajtsuk. Az elmagányosodás, és más kóros pszichikai tünetek nem fognak jelentkezni, így végső soron kijelenthető, hogy míg a kényelmes tévébámulás és az internetfüggőség komoly bajok melegágya lehet, addig az általam csak ichtiofíliának keresztelt kórság ránk kiváló, míg családunkra, illetve "steril" környezetünkre közvetve igen rossz hatással lesz.