Előző brainstormomban a 360 rig-gel foglalkoztam. Mivel elég kevés olyan előke létezik, ahol nincs semmiféle konkrét kötés, csomó a zsinór és a horog találkozásánál, úgy döntöttem, szépen sorra veszem mind a négy általam ismertet, melyek közül a utóbbival Stocerauban találkoztam, maga az isteni Ken Townley jóvoltából! (360, Spinner, Multi, Drop-down)Úgy a bojlis, mint általában a horgászatban kritikusan fontos, hogy a hal minél kevesebbet vegyen észre a horogból, ill. minél biztosabb legyen az akadás. A különféle problémákra különféle kombinációkkal, szerelékekkel próbálnak válaszolni a horgászok. A Korda által kidolgozott, és tökélyre vitt Blow-Out -magyarul Karom-szerelék- módszerét többször és többen módosították, a legmeghökkentőbben talán a holland Carpmania Team, amelyben Ardy Weltkamp is horgászik Dynamite színekben.
A dolog lényege mint már említettem, a kötetlen horog. De hogy ez mennyire fontos, egy kicsit időzzünk is el itt. Nagyon sokat próbálkozom ezzel, a három botból egyiken mindig Spinner van, ami nem azt jelenti, hogy mindig fogok is vele. Mondjuk ez nem feltétlen írható az előke rovására, de ez más tészta. Szóval horog! Mindenki eltérő darabra esküszik, de mindegyik füle kifelé álló! Ha a hagyományos kontinentális horgot használnánk ehhez a szerelékhez, akkor esetleg a horog rossz szögben állna az elõkéhez képest, ami az eredményes akadások számát rontaná. Ez alapfeltétele a sikeres működésnek.
Van aki a Starbaits SB200-ra, van aki a FOX modelljeire, a Pelzerére, az Owner SSW termékére voksol, én amióta ebay-nek hála hozzáférek a Nash Demon-hoz, azóta mást nem. Tényleg nem értem, miért hagyja abba egy cég a legjobb termékei gyártását. (Lásd: Solar-Munger, stb...) Kiváló hegyével, acélosságával semmi nem vetekedhet.Szerintem... 
Előkezsinórnak bármelyik fluorkarbon monofil megteszi. A FOXnál mondjuk épp egy nagyon lágy fonotton, (Snare) is láttam.
A kötést egy apró karikával kezdjük. Hogy ovál, vagy sima ill. körte alakú? Passz, szerintem mindegy, ha úgy kötjük, hogy nem válik feltűnővé. Ebbe a karikába rögzítjük majd selyemmel, vagy gumival a bojlit, ill. pelletet. A csomóra nagyon oda kell figyelni, mert arra fog terhelődni az összes erő fárasztáskor. Egy kis bandázzsal meg lehet még combosítani, aki ragaszkodik hozzá. Ekkor egy szilikonütközőt fűzűnk fel -a csomóra, maj még egyet olyan horogszárhossz per kettő távolságra az előzőtől. Az előző védi a csomót, ez a kellő távolságra tartja a horgot. Ezt lehet cifrázni műanyaggyöngyökkel, vagy a szilikon keménységével, méretével, nem tudom múlik-e rajta valami.
Ez után fűzzük fel a horgot -értelemszerűen öböllel a karika felé, négyesnél nem nagyobbat. Ezt megint ütközők követik a kép szerint.A dolog lényege?
Felszippantja a ponty a csalit, bármilyen szögből, a horog mindig akad. Mert a zsinór kellően megvezeti, kvázi tengelyként funkcionál. Mivel egyfajta stiff jellegű szereléket gyártottunk, így a kifújás sem egyszerű.
