Tavasz van!!!
Éppen itt volt az ideje,bár azt sem bántam volna,ha az elmúlt nyár véget sem ér.A nemszeretem tél azonban menetrend szerint érkezik és igen nehezen akar tova tűnni.Ülök a vízparton.Testemet végre simogatják a nap sugarai,orromban érzem a tavaszi illatokat,távolról hallom a vízi világ minden muzsikáját.Ülök a vízparton.Két botom halra várva meredezik mellettem.
Kísértem a szerencsémet,hiszen a tavasz mindig szokott meglepetést okozni számomra.Jó újra itt.Azt sem bánom,ha nincs kapás,szívesen nézem az újra kinyíló természetet.Ülök a vízparton.Már órák óta.Lustaság kezd eluralkodni rajtam.Nem szívesen kelnék fel túl kényelmesre sikeredett ülőhelyemről,ami egy egyszerű kempingszék,némi ruhával kényelmesebbé téve.De mi ez a hang?Egy vadkacsa úszik kíváncsian felém,engem méregetve,hogy mit is keresek én itt.Bátran közelít nem mozdulok,nem akarom elijeszteni,hiszen régen látott "barátomban"jólesik gyönyörködni.Lassan másfelé veszi az irányt,a tó nyíltabb része felé.Ülök a vízparton.Még mindig kapás nélkül telnek a percek,melyek itt mindig gyorsabban mennek,mint otthon,vagy a munkahelyen.Egér koma is feltűnik néhány pillanatra,de amilyen gyorsan jött,olyan gyorsan el is tűnik.Újra meg kell szoknia a társaságomat,mert tavaly óta Ő sem látott.Ülök a vízparton.Magányom azonban nem tart sokáig,mert a pofátlanság nagymestere is megjelenik egy bütyköshattyú személyében.A kezemben lévő szendvicsemmel szemez,de én nem akarom neki adni.Aztán mégis megszánom,egy darabot török a zsemlémből.Felé dobom,egy fújtatással köszöni meg.Hamar eltűnik a narancssárgás csőrében.Ő viszont továbbra is maradni akar.A halkiemelő hálóm nyelével felé hadonászva,jobb belátásra tér és elmegy.Ülök a vízparton.Nem sok vendégem volt ma,nem tudom hol lehet a többi szívesen látott vízi barát.A halak sem igen akarnak beszélni velem,de nem baj.A lustálkodás még mindig nagyon jól megy nekem.Csend van.Sehol senki és semmi.
Lassan eljön a pakolás ideje,mert csak egynapos pecára jöttem.Holnap munka.Várnak az egyéb állatok.Felkelek a székemből,összepakolom a cuccaimat.Nem sok mindent hoztam,így hamar végzek.Elindulok.Pár métert teszek meg,de valamiért visszanézek a nehezen ott hagyott helyemre.Hangokat is hallok.Szárcsa pár jelenik meg a vízen,biztonságban érzik magukat.A bokor tövében is mocorog valami,óvatosan a leejtett morzsákat gyűjtögeti.A nádirigó hangos énekbe kezd,lágyan ringatózva az egyik nádszálon.Talán a távozásomat hirdeti?A vadkacsa is visszajött,immáron párjával.Lehet,hogy türelmetlen voltam és be akarta mutatni?Tovább megyek,bepakolás az autóba.Ülök a vízparton.Kinyitom a szemem,a fürdővíz a nyakamig ér a kádban.Kicsit elméláztam a mai napról,gondolatban visszamentem a partra,felidéztem a hangokat,az illatokat.De jó is volt.Tavasz van!A mai napot még sokszor meg tudom ismételni,messze még a tél.Fürdés után lefekszem.Álommanó gyorsan jön,a jó levegő megtette a hatását.Ülök a vízparton.Testemet végre simogatják a nap sugarai...