A szénhidrátforrások közül idáig inkább azokkal foglalkoztam, amelyek számunkra fontosak a bojli megkötésében. Természetesen számos más magas szénhidráttartalmú alapanyagot is használok, mint a különböző maglisztek.
Ezen lisztek listáját szinte bárhol elkezdhetnénk és talán véget se érne, így valamilyen formában magunkra vagyunk utalva hogy kiválogassuk a számunkra megfelelőket. Az elmúlt évek folyamán jó néhányat kipróbáltam, leteszteltem. Először beltartalmi értékek alapján szelektáltam, figyelembe véve, hogy mi a jó pikkelyes barátainknak, majd aszerint, hogy milyen fizikai hatással van a bojlinkra. Zárttá teszi vagy, esetleg lazítja a tésztát, bojlit.
A bojlira történő hatásuk valójában nem csak az adagolás mértékétől függ. Mert számos olyan alapanyag van, amelynél teljesen mindegy, hogy 5 vagy 15%-ban rakjuk a bojliba, így se, úgy se való bele. Másrészről nagyon fontos a szemcseméret, mert az nem csak a bojliban történő eloszlását befolyásolja, hanem pl. a kötőhatását is.
Nézzük példának az előző írásomban említett kukoricacsírát. Amennyiben 2-3 milliméteresre van darálva, akkor úgy viselkedik, mint egy madáreledel, lazítja a tésztánkat... viszont ha egy 1-es darálón van áteresztve, akkor szinte liszt finomságú lesz és a korábban leírtak szerint viselkedik a bojlinkban. Természetesen ez a szemcseméretek közti különbség nem csak a kukoricacsíra esetében igaz, más alapanyag esetében is, mint pl a kazein.
Viszont most nem a minőségbeli különbséggel foglalkozunk, lesz arra még időnk később, hanem röviden leírom, hogy nekem melyik maglisztekkel volt pozitív tapasztalatom egyrészről bojlikészítés közben, másrészről a vízparton. Mostanáig három maglisztet emelnék ki a többi közül, a kenderlisztet, a földimogyorólisztet és a tökmaglisztet. 5-30% között szoktam használni ezeket a liszteket a bojlikban természetesen annak a függvényében, hogy milyen más alapanyagokat tartalmaz a recept!!!
Ne felejtsük, hogy nagyon nem mindegy mennyi az olajtartalma egy lisztnek, mert magasabb adagolás esetében hajtó hatása lehet a magas olajtartalomnak! Viszont a növényi eredetű olajokban sok a többszörösen telítetlen zsírsav, ami számunkra pozitív, így (magas olajtartalom mellett) az is előfordult már, hogy nem adtam plusz olajat a mixhez, mert annyira sok magas olajtartalmú alaplisztet használtam.
Egyik kedvencem a kenderliszt, amelyből 10-20% között szoktam rakni a bojlikba. Mindig kérdezzünk rá, hogy mikori darálás, mert sajnos hajlamos az avasodásra. 2-3 hónapot lehet nagyságrendileg tárolni minőségromlás nélkül, ügyeljünk a megfelelő beszerzési forrásra! Van étvágygerjesztő és kötőhatása is, ráadásul a pontyok szeretik a kendermagot egészben is, pl. csíráztatva.
A földimogyóróliszt is egy kiváló összetevő, kötő és nehezítő hatása is van. A nehezítő hatása előtérbe kerülhet pl. egy folyóvízi bojlinál.
Ezt a lisztet is 10-20% között szoktam adagolni a bojlikba, jól kombinálható más maglisztekkel. Egész mogyoró formájában is szokták használni, viszont így gyorsan romlik és akár mérgezést is okozhat a halaknak.
A harmadik a tökmagliszt, amelyet az elmúlt évek tapasztalatai alapján úgy érzem alábecsülünk és érdemes vele kísérletezni. A tökmagpellet már állandó útitársam a horgászatok során és számos pozitív tapasztalatunk volt vele. A lisztet idáig 10-15%-ban adagoltam a bojlikba, de idén azt hiszem bedurvulok :)
Természetesen amit írok néha akár durvának is tűnhet, de tényleg óriási jelentősége van a minőségnek és erre óriási hatása van a beszerzési forrásnak és a tárolásnak. Ahogy már írtam, a kenderliszt 2-3 hónap alatt beavasodhat, ugyanez igaz a tökmaglisztre. Ráadásul a tökmagliszt a földimogyoróliszt és a kukoricacsíraliszt hajlamos a molyosodásra. Ennek ellenére megfelelő minőségben kiváló összetevők és bátran merem ajánlani használatukat, mert tényleg jól működnek a bojlikban. Érdemes a pirítással is próbálkozni! Később majd konkrét receptekben mutatom be a felhasználási javaslataimat.
Egy másik fontos szempont a kiválasztásnál, hogy milyen gyorsan hasznosul a szénhidrát. A különbséget az úgynevezett Glikémikus Index-ben adják meg. Azok az összetevők, amelyeknek magas a GI-je, azokat a szervezet gyorsan tudja hasznosítani, amelyeknek alacsony azokat csak lassan.
A GI azt mutatja, hogy egy alapanyagnak a szénhidráttartalma mekkora hatással van a vércukorszintre. Minél magasabb a GI, annál jobban emelkedik a vércukorszint. Amennyiben magas GI-s tápanyagot vesz fel a hal, hirtelen nagy „tápanyaglöketet“ kap, de ez csak relatív rövid ideig tart. Megemelkedik a vércukorszint, majd nagyon leesik, és megint olyan tápanyagot akar felvenni a hal, amely ezt ismét megemeli. Japánban és Hollandiában kísérleteztek pontyokon, magas GI-s (gyors szénhidrát) táplálékkal etették őket, amely elzsírosodáshoz, elzsírosodott májhoz és elváltozott vércukorszinthez vezetett!
Míg egy alacsony GI-s táplálék esetében egy egyenletesebb, hosszabb ideig tartó energiaellátást biztosítunk.
Gyors szénhidrátok közé tartoznak a monoszacharidok és a diszacharidok. Ezeket a kevésbé komplex felépítésüknek köszönhetően a pontyok előbb tudják hasznosítani. Ide tartozik pl. a szőlőcukor, gyümölcscukor.
Lassú szénhidrátok közé tartoznak a poliszacharidok. Ezek komplex szénhidrátok, és a pontyok csak lassan tudják őket hasznosítani. Több növényi alkotóelem is ide tartozik, mint a cellulóz és a pektinek. Ezek a szénhidrátokat megtalálhatóak pl. a rozsban, zabban és a szójában is.
Ez is mutatja, hogy attól függően melyik szénhidrátot választjuk, alapvetően befolyásolják azt, hogy a halak mennyire tudják hasznosítani a bojlinkat. Kérdés, hogy mit szeretnénk elérni a bojlinkkal. Milyen hosszú horgászatot tervezünk, versenyzünk, vagy pl. az egyesületi vizünkön rendszeresen horgászunk egy helyen!
Annak ellenére, hogy nincs kopoltyúnk és nem vízben élünk, szeretnék egy emberi hasonlatot hozni. Mindenki szereti a csokoládét. Tele van gyors szénhidrátokkal és ha eszünk belőle felemelkedik a vércukorszintünk és megint megkívánjuk. De mégsem az a táplálékunk, energiaforrásunk, hanem csak egy kiegészítő ínyencség, amire viszont szívesen rájárunk! Mindenki döntse el mi a jó, vagy hol van az egyensúly.
Megnevezés: | GI |
Fokhagyma | 10 |
Földimogyoró | 15 |
Szójabab | 15 |
Pirított mogyoró | 20 |
Dió, mandula | 22 |
Lencse | 30 |
Vadrizs | 35 |
Árpa | 36 |
Zabpehely | 40 |
Teljeskiőrlésű liszt | 40 |
Búza | 41 |
Borsó | 50 |
Árpa | 50 |
Rizs | 50 |
Burgonya | 61 |
Búzadara | 65 |
Kukoricaliszt | 70 |
Fehérkenyér | 70 |
Köles | 71 |
Sültbirgonya | 82 |
Gyorsrizs | 85 |
Méz | 90 |
Kukoricakeményítő | 95 |
Rizsliszt | 95 |
Szőlőcukor | 100 |
Maltóz | 110 |
A GI mértékét az is befolyásolja, hogy az adott alapanyagot főztük, sütöttük vagy pl. pároltuk. Számunkra, mivel nem egy diétás étrendet szeretnénk összeállítani, kiváló segítség a bojlikészítéshez.
Olvastam egy cikket, amelyben azt írta a szerző, hogy a gyenge, rossz minőségű bojli ismertetőjele az, hogy van benne madáreledel. Akkor most két lehetőség van. Vagy csak gyenge minőségű bojlikat készítettem az elmúlt években, mivel egy bojliból se hagyom ki a madáreledelt, vagy ez így nem teljesen helyénvaló.
Számos fontos feladatuk van, lazítják a bojlinkat növelik a golyók felületét, de részben a bojlink karakterisztikáját is befolyásolhatják. Legyen ez a végszó, hogy legközelebbre is tudjak miről írni:)