Ha megnézzük az alapanyagok tárházát, már szinte ijesztőnek nevezhető a választék. Nem csoda hogy az ember belekeveredik, vagy nem igazodik ki rajta. Miért jobb ez mint az? Miért kell inkább az egyik vagy a másik anyagot használni...
Pillanatokon belül összeszedhetünk vagy 30-40 különböző alaplisztet és akkor még nem beszéltünk az adalékanyagokról, olajokról, esszenciális olajokról és még sorolhatnám. A kérdés, hogy ezekre valójában mennyire van szükségünk, illetve meddig érdemes keresni?!
Az új
Mert valamilyen szinten minden évben keressük az újat, a mást, a változást, vagy lehet, hogy jobb megfogalmazás lenne – nem bántó jelleggel – a csodát?!
Legyen az egy új alap- vagy adalékanyag, egyszerűen keressük abban bízva, hogy sikeresebbek leszünk, többet fogunk mint előző évben. Pedig már lehet, hogy megtaláltuk, vagy félreraktuk, elmentünk mellette, vagy már használtuk... de a pillanatnyi kudarc végett feledésbe merült az, amiről messzemenőleg nem biztos, hogy az adott anyag tehetett, mert a horgászatunkat annyi más tényező is befolyásolja...
A cégek már nem győzik kielégíteni az új iránti vágyat és minden évben számtalan új alap illetve adalékanyaggal jelennek meg a piacon. Milyen szép fantázianevek vannak és ki tudja mit rejtenek?!
Mert azért az messze nem biztos, hogy új, lehet hogy csak „újracsomagolták” vagy ismét felfedeztek valamit a „változás” érdekében. Lásd mosóporpiac. Az elmúlt fél évben az egyik kedvenc reklámom: Mossunk a szóda erejével! Vagy 50 évvel ezelőtt nagymamám mosott szódával és akkor kikiáltották a szódát „népellenségnek”. Most , 50 évvel később rájöttünk, hogy milyen jó, hát nem csodálatos?!
Egy másik jó példája a marketing, illetve a reklám erejének, illetve fontosságának a tigrismogyoró. Elhiszem hogy jó a tigrismogyoró – ugyan én még jelentős fogást nem értem el vele – de egyben abban is biztos vagyok, hogy ha jó lenne a marketingje a juliskababnak – illetve kis cukor hozzáadásával főznénk meg – akkor legalább akkora hírnévre tehetne szert a horgászok körében mint a tigrismogyoró!
Visszatérve a csodára, nem hiszem hogy létezik. Akkora már a kínálat, hogy elég kiválasztani a reklámok útvesztőjéből a számunkra megfelelőt. Szerintem a csoda – vagy nevezzük megoldásnak – abban rejlik, hogy megtanuljuk a meglévő kínálatot megfelelően felhasználni, a számunkra megfelelőt kiválasztani és kombinálni. Szerintem a bojlikészítés terén minden adott már a sikerhez!
Vannak alaplisztek amelyek kellenek a bojliba és kevésbé lehet őket helyettesíteni, és vannak alapanyagok, amelyekkel lehet variálni, legyenek azok a különböző hallisztek vagy maglisztek. Én is annak szentelem az elkövetkező szezont, hogy szelektáljak, kiválasszam azokat az alapanyagokat amelyek szükségesnek bizonyulnak vagy éppen feleslegesek. Remélem még jobban letisztulnak a dolgok és még több anyagot sikerül kiszelektálni.
Ami számunkra fontos
A bojlival szemben több elvárásunk is van: legyen jól emészthető, egyenletesen oldódó, a ponty számára megfelelően tápláló és hosszútávon fogós, ne csak egy-két napig. Amikor összeállítunk egy receptet, akkor az összetevők 85-90%-a ezt a célt szolgálja. Most a maradék 10%-kal foglalkozom, ami nagy befolyással van bojlink fogósságára.
De ne feledjük, akármennyire is szeretnénk, valójában nincsenek „halmágnesek” amelyekkel a pontyokat a tó másik feléről oda tudjuk csalni a 100 méterrel arrébb levő etetésünkre. Az úgymond távérzékük – amellyel a táplálékot felismerik – max. néhány méterről működik.
Ezért is jó amikor a keszegek az etetésünkön a rajzásukkal felkeltik a pontyok figyelmét, mivel az oldalvonaluk egy sokkal érzékenyebb érzékszerv. Amikor már az etetésünk közelében vannak a pontyok, akkor kerülnek előtérbe a csalijaink...
Ha már ott vannak, akkor van feladva a lecke. Vagy a természetes táplálékkal kell konkurálnunk, vagy ahhoz kell hasonlítania a csalinknak.
A ponty természetes tápláléka szabad aminosavakat bocsát ki, ezért csalink csalogatóhatását is az aminosavak és az aminosav-származékok határozzák meg. Számunkra az olyan összetevők érdekesek, amelyek szabad aminosavakban gazdagok, mint pl. a májliszt, különböző hallisztek, algák, szúnyoglárva, garnélaliszt, poliphús, kagylóhús stb.
Természetesen a listából nem maradhatnak ki fűszerek sem, ezek is kiváló adalékok. Szerintem már mindenki próbálta őket, aki valaha is készített halcsalit, kezdve a paprikás kenyérrel, egészen a Robin Red-ig.
Most vegyünk sorra néhány természetes összetevőt, amelyek a bojlink 10%-át kitehetik.
A betain
A betaint is kiváló adalékanyagnak tartják.
Már többször teszteltünk úgy két bojlit ugyanabból a mixből, hogy az egyikbe raktunk plusz betaint a másikba nem, de nem vettünk észre semmilyen különbséget. Mivel sok összetevő tartalmaz betaint (ilyen a májliszt, a különböző hallisztek, a garnélaliszt), és ezek közül szinte mindig megtalálható valamelyik a bojlinkban, ezért igazán nehéz kikísérletezni, hogy egy betain nélküli golyó mennyire fogós. Eddigi tapasztalataim alapján szerintem felejtős, legalábbis az extra betain használata!
Robin Red
A Robin Red egy szinte legendás adalékanyag. Az angolok esküsznek erre a fűszeres madáreledelre. Eredetileg csak Birdfoodkeverékekbe (madáreledeles) használták, de most már gyakorlatilag minden fajtában alkalmazzák. Én is használom halas és fűszeres keverékekben egyaránt.
Ennek az alapanyagnak sem volt nagy köze a horgásziparhoz, halcsalikészítéshez, mint sok másiknak sem. Eredetileg azért készült, hogy a díszmadarak ezzel a táplálékkal vegyék fel mesterségesen azt a piros színezőanyagot, amely a tollazatukat pirosra színezi. Magát a színezőanyagot egyébként a természetben rákok páncéljának a kopogtatásával veszik fel.
Nagy kérdés számomra, hogy minek köszönhető, hogy jól működik a bojliban. Sok lehetőség valójában nincs, egyrészről az lehet, hogy ez a színezőanyag „emlékeztetheti a pontyokat” a rákra, amely felől nagy kétségem van.
Másik lehetőség a csípős fűszeres mivoltja – ebben már nagyobb rációt látok – mivel az konkrétumként kezelhető, hogy a halak reagálnak az extrém ízekre, úgy mint a nagyon csípősre, fűszeresre.
Ha őszinte akarok lenni kétlem, hogy nem lehet helyettesíteni ezt az anyagot. A Red Birdy tartalmazza ugyan azt a színezőanyagot mint a Robin Red, szerintem ha ezt megfelelően kombináljuk különböző fűszerekkel (chili, fekete bors, paprika...) akkor elérhetjük ugyan azt az eredményt. Már kísérletezek!
Az biztos, hogy nemhiába működik olyan jól a csípős bojli!
Addig is marad a Robin Red, az adagolás mindig egy sarkalatos pont, sok vita folyik körülötte. Alapesetben olyan 5% körül szoktam adagolni és idővel ezt lehet emelni ha szükséges, a hatás fokozása érdekében. De 15% fölé teljesen felesleges vinni az arányt, az eldolgozás végett sem, illetve a hatásfokot sem növelni, nem utolsó sorban nem is olcsó. A gyártó (Haiths) szerint 10% fölé nincs értelme menni.
Selyemhernyóbáb
A selyemhernyóbáb kifejezett ínyencség a pontyok számára. Kísérletek bizonyítják, hogy stimuláló hatása van a pontyok táplálkozására, táplálékfelvételére. Főleg fűszeres keverékekben érdemes vele próbálkozni 2-3%-ban, kiválóan kombinálható feketebors esszenciális olajjal.
Ami érdekes a selyemhernyónál, hogy nagyon nehéz megfelelő minőségben beszerezni, nem szereti a raktározást. Ha a friss barnás szín elfehéredik, fehéres foltok lesznek rajta, akkor vége. Sajnos gyorsan „romlik” és akkor már teljesen felejtős!
Gammarus
A gammarus – más néven bolharák – elsősorban a tisztább vizekben fordul elő, a ponty természetes táplálékában is jelen van. A bojlikészítéshez szárított formában tudjuk megvásárolni, viszont nagyon ügyeljünk az adagolásra: 2-3% fölé sose menjünk. Túladagolás esetén két alapvető probléma lehet: egyrészről kapunk egy szép adag lebegő bojlit, másrészről úgy megdagad a bojlink főzéskor, hogy szétreped.
Amikor először találkoztam bolharákkal elég komoly elvárásaim voltak vele szemben, de igazán nem igazolódtak reményeim. Nem vettem észre számottevő különbséget a vízparton, ha éppen használtam vagy kihagytam egy bojiból. Feltételezem, hogy hasonló a probléma mint a tojásnál. Míg a nyers tojásnak van egy ismert kötőhatása, ha ugyanazt a mennyiségű tojást por formájában (tojáspor) rakjuk bele a mixbe akkor nem köti azt meg megfelelően. Tehát ha 10 tojás hozzáadásával tökéletes egy tészta és helyette 10 tojásnyi tojásport használunk akkor nem lesz jó a tésztánk. Kb. 20-25 tojásnyi tojásporra van szükségünk hasonló kötőhatás eléréséhez.
A probléma az hogy ha bizonyos fehérjék dehidratálódnak (elveszítik a nedvességet, azaz kiszáradnak) akkor már teljesen mindegy, hogy később megint találkoznak vízzel nem nyerik vissza eredeti tulajdonságukat.
A bolharák esetében is hasonló szerintem a probléma. Lehet hogy élő formában nagy a csalogatóhatása, vonzereje, de sajnos a szárításnak köszönhetően ebből sokat veszít.
Májliszt:
A májlisztnek nagyon magas a csalogatóhatása, sok vitamint és 18 féle különböző aminosavat tartalmaz. Kiválóan alkalmazható halas és fűszeres keverékben. 2-10%-os adagolás között már mindent kipróbáltam, de 5% fölött nem láttam igazán jelentős növekedést a kapások számában.
Az 5% körüli adagolás már érzékennyé teheti a bojlinkat az időjárásváltozásra, de megfelelő körülmények között kimagasló fogásokra képesek, így soha nem hiányozhat a csaliarzenálból egy jó májas golyó.
Ami érdekes, hogy a fűszerek használata ezt az érzékenységet tompítja. Érdemes egy kifejezetten fűszeres csípős bojlit 2-3% májliszttel kombinálni, megér egy kísérletet!
Spirulina
Éves szinten 3000 tonna spirulinát termesztenek, amiből nagyrészben táplálékkiegészítőket készítenek. Attól függően, hogy honnan származik a spirulina, változhat az összetétele és nem mindegyik ideális számunkra!
Proteinek: 55-67%
Szénhidrátok: 10-19%
Zsírok: 7-15%
Ásványi anyagok: 5-9%
A spirulinában lévő proteinek tartalmazzák az összes esszenciális aminosavakat. Tápanyagokban gazdag adalékként alkalmazzák táplálékkiegészítőkben, bioélelmiszerekben és sok haltápban.
Jó néhány éve használom a spirulinát a bojlikban és ez idő alatt meg is fordult néhány a kezeim között. Két látszólag teljesen azonos „zöld por” meglepően különbözhet a gyakorlatban amikor belerakjuk a golyókba! Volt, hogy azonos adagolás mellett meglebegtette a bojlikat...
Mindenesetre csak ajánlani tudom a bojlikészítéshez, megfelelő minőségben hihetetlenül hatásos.
2-5% között szoktam adagolni, nagyon jól kombinálható esszenciális olajokkal és mindig gondoljunk rá, hogy könnyíti a bojlinkat!
Még több lehetőség
Kagylóhússal és poliphússal is kiemelkedő bojlit készíthetünk. Egyszerűen daráljuk össze a konzervben kapható tengeri állatokat. 2-3%-os adagolás mellett kombinálhatjuk májliszttel, különböző fűszerekkel. Főleg fűszeres és halas bojlikban használom őket. Mindig érdemes utánajárni, hogy a meghorgászandó vízben található-e kagyló.
Továbbá kísérletezhetünk még, vízibolhával, tubifex-szel, szúnyoglárvával. A lista szinte végtelen, de ha olyan adalékokat használunk, amelyek a ponty természetes táplálékában is előfordulnak, azzal mindig jó úton járunk.
A gyakorlat azt mutatja, hogy szárított formában könnyebb velük boldogulni, viszont az előzőekben említett probléma szerintem nem elhanyagolható.
Ha élő formában próbálkozunk, akkor mindig gondoljunk arra, hogy nedvességet viszünk vele a bojliba, így feltehetőleg a tojás mennyisége is csökken, illetve gyorsan romlásnak indulhat a bojlink.
Ami még hiányzik
Csak néhány példát emeltem ki a különböző adalékok közül a teljesség igénye nélkül, amivel már elindulhatunk a bojlikészítés ösvényén. Későbbiekben mindenképpen írok még egy cikket az adalékokról, mivel számos anyaggal nem foglalkoztam még, mint a különböző algalisztek, a GLM vagy éppen a Belachan és akkor a folyékony lötyikről még nem is beszéltem mint pl. az algalikőr...
De úgy gondolom először egyszer „végigmegyek” a bojlikészítésen, mert ha így folytatom akkor jövő tavaszra se jutok el az első bojlireceptekig :)
Legközelebb
A különböző édesítők, olajok és esszenciális olajok mind olyan alkotóelemek, amelyek alapvetően befolyásolhatják bojlink fogósságát, amely lehet pozitív de negatív is egyaránt, ezzel a témával foglalkozok legközelebb.
Honyák Gábor
info@bojli.com