Ha megnézzük az alapanyagok tárházát, már szinte ijesztőnek nevezhető a választék. Nem csoda hogy az ember belekeveredik, vagy nem igazodik ki rajta. Miért jobb ez mint az? Miért kell inkább az egyik vagy a másik anyagot használni...Pillanatokon belül összeszedhetünk vagy 30-40 különböző alaplisztet és akkor még nem beszéltünk az adalékanyagokról, olajokról, esszenciális olajokról és még sorolhatnám. A kérdés, hogy ezekre valójában mennyire van szükségünk, illetve meddig érdemes keresni?!
Az új
Mert valamilyen szinten minden évben keressük az újat, a mást, a változást, vagy lehet, hogy jobb megfogalmazás lenne – nem bántó jelleggel – a csodát?!
Legyen az egy új alap- vagy adalékanyag, egyszerűen keressük abban bízva, hogy sikeresebbek leszünk, többet fogunk mint előző évben. Pedig már lehet, hogy megtaláltuk, vagy félreraktuk, elmentünk mellette, vagy már használtuk... de a pillanatnyi kudarc végett feledésbe merült az, amiről messzemenőleg nem biztos, hogy az adott anyag tehetett, mert a horgászatunkat annyi más tényező is befolyásolja...
A cégek már nem győzik kielégíteni az új iránti vágyat és minden évben számtalan új alap illetve adalékanyaggal jelennek meg a piacon. Milyen szép fantázianevek vannak és ki tudja mit rejtenek?!
Mert azért az messze nem biztos, hogy új, lehet hogy csak „újracsomagolták” vagy ismét felfedeztek valamit a „változás” érdekében. Lásd mosóporpiac. Az elmúlt fél évben az egyik kedvenc reklámom: Mossunk a szóda erejével! Vagy 50 évvel ezelőtt nagymamám mosott szódával és akkor kikiáltották a szódát „népellenségnek”. Most , 50 évvel később rájöttünk, hogy milyen jó, hát nem csodálatos?!
Egy másik jó példája a marketing, illetve a reklám erejének, illetve fontosságának a tigrismogyoró. Elhiszem hogy jó a tigrismogyoró – ugyan én még jelentős fogást nem értem el vele – de egyben abban is biztos vagyok, hogy ha jó lenne a marketingje a juliskababnak – illetve kis cukor hozzáadásával főznénk meg – akkor legalább akkora hírnévre tehetne szert a horgászok körében mint a tigrismogyoró!
Visszatérve a csodára, nem hiszem hogy létezik. Akkora már a kínálat, hogy elég kiválasztani a reklámok útvesztőjéből a számunkra megfelelőt. Szerintem a csoda – vagy nevezzük megoldásnak – abban rejlik, hogy megtanuljuk a meglévő kínálatot megfelelően felhasználni, a számunkra megfelelőt kiválasztani és kombinálni. Szerintem a bojlikészítés terén minden adott már a sikerhez!
Vannak alaplisztek amelyek kellenek a bojliba és kevésbé lehet őket helyettesíteni, és vannak alapanyagok, amelyekkel lehet variálni, legyenek azok a különböző hallisztek vagy maglisztek. Én is annak szentelem az elkövetkező szezont, hogy szelektáljak, kiválasszam azokat az alapanyagokat amelyek szükségesnek bizonyulnak vagy éppen feleslegesek. Remélem még jobban letisztulnak a dolgok és még több anyagot sikerül kiszelektálni.
Ami számunkra fontos
A bojlival szemben több elvárásunk is van: legyen jól emészthető, egyenletesen oldódó, a ponty számára megfelelően tápláló és hosszútávon fogós, ne csak egy-két napig. Amikor összeállítunk egy receptet, akkor az összetevők 85-90%-a ezt a célt szolgálja. Most a maradék 10%-kal foglalkozom, ami nagy befolyással van bojlink fogósságára.
De ne feledjük, akármennyire is szeretnénk, valójában nincsenek „halmágnesek” amelyekkel a pontyokat a tó másik feléről oda tudjuk csalni a 100 méterrel arrébb levő etetésünkre. Az úgymond távérzékük – amellyel a táplálékot felismerik – max. néhány méterről működik.
Ezért is jó amikor a keszegek az etetésünkön a rajzásukkal felkeltik a pontyok figyelmét, mivel az oldalvonaluk egy sokkal érzékenyebb érzékszerv. Amikor már az etetésünk közelében vannak a pontyok, akkor kerülnek előtérbe a csalijaink...
Ha már ott vannak, akkor van feladva a lecke. Vagy a természetes táplálékkal kell konkurálnunk, vagy ahhoz kell hasonlítania a csalinknak.
A ponty természetes tápláléka szabad aminosavakat bocsát ki, ezért csalink csalogatóhatását is az aminosavak és az aminosav-származékok határozzák meg. Számunkra az olyan összetevők érdekesek, amelyek szabad aminosavakban gazdagok, mint pl. a májliszt, különböző hallisztek, algák, szúnyoglárva, garnélaliszt, poliphús, kagylóhús stb.
Természetesen a listából nem maradhatnak ki fűszerek sem, ezek is kiváló adalékok. Szerintem már mindenki próbálta őket, aki valaha is készített halcsalit, kezdve a paprikás kenyérrel, egészen a Robin Red-ig.
Most vegyünk sorra néhány természetes összetevőt, amelyek a bojlink 10%-át kitehetik.
A betain
A betaint is kiváló adalékanyagnak tartják.
Már többször teszteltünk úgy két bojlit ugyanabból a mixből, hogy az egyikbe raktunk plusz betaint a másikba nem, de nem vettünk észre semmilyen különbséget. Mivel sok összetevő tartalmaz betaint (ilyen a májliszt, a különböző hallisztek, a garnélaliszt), és ezek közül szinte mindig megtalálható valamelyik a bojlinkban, ezért igazán nehéz kikísérletezni, hogy egy betain nélküli golyó mennyire fogós. Eddigi tapasztalataim alapján szerintem felejtős, legalábbis az extra betain használata!
Robin RedA Robin Red egy szinte legendás adalékanyag. Az angolok esküsznek erre a fűszeres madáreledelre. Eredetileg csak Birdfoodkeverékekbe (madáreledeles) használták, de most már gyakorlatilag minden fajtában alkalmazzák. Én is használom halas és fűszeres keverékekben egyaránt.
Ennek az alapanyagnak sem volt nagy köze a horgásziparhoz, halcsalikészítéshez, mint sok másiknak sem. Eredetileg azért készült, hogy a díszmadarak ezzel a táplálékkal vegyék fel mesterségesen azt a piros színezőanyagot, amely a tollazatukat pirosra színezi. Magát a színezőanyagot egyébként a természetben rákok páncéljának a kopogtatásával veszik fel.
Nagy kérdés számomra, hogy minek köszönhető, hogy jól működik a bojliban. Sok lehetőség valójában nincs, egyrészről az lehet, hogy ez a színezőanyag „emlékeztetheti a pontyokat” a rákra, amely felől nagy kétségem van.
Másik lehetőség a csípős fűszeres mivoltja – ebben már nagyobb rációt látok – mivel az konkrétumként kezelhető, hogy a halak reagálnak az extrém ízekre, úgy mint a nagyon csípősre, fűszeresre.
Ha őszinte akarok lenni kétlem, hogy nem lehet helyettesíteni ezt az anyagot. A Red Birdy tartalmazza ugyan azt a színezőanyagot mint a Robin Red, szerintem ha ezt megfelelően kombináljuk különböző fűszerekkel (chili, fekete bors, paprika...) akkor elérhetjük ugyan azt az eredményt. Már kísérletezek!
Az biztos, hogy nemhiába működik olyan jól a csípős bojli!
Addig is marad a Robin Red, az adagolás mindig egy sarkalatos pont, sok vita folyik körülötte. Alapesetben olyan 5% körül szoktam adagolni és idővel ezt lehet emelni ha szükséges, a hatás fokozása érdekében. De 15% fölé teljesen felesleges vinni az arányt, az eldolgozás végett sem, illetve a hatásfokot sem növelni, nem utolsó sorban nem is olcsó. A gyártó (Haiths) szerint 10% fölé nincs értelme menni.
Selyemhernyóbáb
A selyemhernyóbáb kifejezett ínyencség a pontyok számára. Kísérletek bizonyítják, hogy stimuláló hatása van a pontyok táplálkozására, táplálékfelvételére. Főleg fűszeres keverékekben érdemes vele próbálkozni 2-3%-ban, kiválóan kombinálható feketebors esszenciális olajjal.
Ami érdekes a selyemhernyónál, hogy nagyon nehéz megfelelő minőségben beszerezni, nem szereti a raktározást. Ha a friss barnás szín elfehéredik, fehéres foltok lesznek rajta, akkor vége. Sajnos gyorsan „romlik” és akkor már teljesen felejtős!
GammarusA gammarus – más néven bolharák – elsősorban a tisztább vizekben fordul elő, a ponty természetes táplálékában is jelen van. A bojlikészítéshez szárított formában tudjuk megvásárolni, viszont nagyon ügyeljünk az adagolásra: 2-3% fölé sose menjünk. Túladagolás esetén két alapvető probléma lehet: egyrészről kapunk egy szép adag lebegő bojlit, másrészről úgy megdagad a bojlink főzéskor, hogy szétreped.
Amikor először találkoztam bolharákkal elég komoly elvárásaim voltak vele szemben, de igazán nem igazolódtak reményeim. Nem vettem észre számottevő különbséget a vízparton, ha éppen használtam vagy kihagytam egy bojiból. Feltételezem, hogy hasonló a probléma mint a tojásnál. Míg a nyers tojásnak van egy ismert kötőhatása, ha ugyanazt a mennyiségű tojást por formájában (tojáspor) rakjuk bele a mixbe akkor nem köti azt meg megfelelően. Tehát ha 10 tojás hozzáadásával tökéletes egy tészta és helyette 10 tojásnyi tojásport használunk akkor nem lesz jó a tésztánk. Kb. 20-25 tojásnyi tojásporra van szükségünk hasonló kötőhatás eléréséhez.
A probléma az hogy ha bizonyos fehérjék dehidratálódnak (elveszítik a nedvességet, azaz kiszáradnak) akkor már teljesen mindegy, hogy később megint találkoznak vízzel nem nyerik vissza eredeti tulajdonságukat.
A bolharák esetében is hasonló szerintem a probléma. Lehet hogy élő formában nagy a csalogatóhatása, vonzereje, de sajnos a szárításnak köszönhetően ebből sokat veszít.
Májliszt:
A májlisztnek nagyon magas a csalogatóhatása, sok vitamint és 18 féle különböző aminosavat tartalmaz. Kiválóan alkalmazható halas és fűszeres keverékben. 2-10%-os adagolás között már mindent kipróbáltam, de 5% fölött nem láttam igazán jelentős növekedést a kapások számában.
Az 5% körüli adagolás már érzékennyé teheti a bojlinkat az időjárásváltozásra, de megfelelő körülmények között kimagasló fogásokra képesek, így soha nem hiányozhat a csaliarzenálból egy jó májas golyó.
Ami érdekes, hogy a fűszerek használata ezt az érzékenységet tompítja. Érdemes egy kifejezetten fűszeres csípős bojlit 2-3% májliszttel kombinálni, megér egy kísérletet!
Spirulina
Éves szinten 3000 tonna spirulinát termesztenek, amiből nagyrészben táplálékkiegészítőket készítenek. Attól függően, hogy honnan származik a spirulina, változhat az összetétele és nem mindegyik ideális számunkra!
Proteinek: 55-67%
Szénhidrátok: 10-19%
Zsírok: 7-15%
Ásványi anyagok: 5-9%
A spirulinában lévő proteinek tartalmazzák az összes esszenciális aminosavakat. Tápanyagokban gazdag adalékként alkalmazzák táplálékkiegészítőkben, bioélelmiszerekben és sok haltápban.
Jó néhány éve használom a spirulinát a bojlikban és ez idő alatt meg is fordult néhány a kezeim között. Két látszólag teljesen azonos „zöld por” meglepően különbözhet a gyakorlatban amikor belerakjuk a golyókba! Volt, hogy azonos adagolás mellett meglebegtette a bojlikat...
Mindenesetre csak ajánlani tudom a bojlikészítéshez, megfelelő minőségben hihetetlenül hatásos.
2-5% között szoktam adagolni, nagyon jól kombinálható esszenciális olajokkal és mindig gondoljunk rá, hogy könnyíti a bojlinkat!
Még több lehetőségKagylóhússal és poliphússal is kiemelkedő bojlit készíthetünk. Egyszerűen daráljuk össze a konzervben kapható tengeri állatokat. 2-3%-os adagolás mellett kombinálhatjuk májliszttel, különböző fűszerekkel. Főleg fűszeres és halas bojlikban használom őket. Mindig érdemes utánajárni, hogy a meghorgászandó vízben található-e kagyló.
Továbbá kísérletezhetünk még, vízibolhával, tubifex-szel, szúnyoglárvával. A lista szinte végtelen, de ha olyan adalékokat használunk, amelyek a ponty természetes táplálékában is előfordulnak, azzal mindig jó úton járunk.
A gyakorlat azt mutatja, hogy szárított formában könnyebb velük boldogulni, viszont az előzőekben említett probléma szerintem nem elhanyagolható.
Ha élő formában próbálkozunk, akkor mindig gondoljunk arra, hogy nedvességet viszünk vele a bojliba, így feltehetőleg a tojás mennyisége is csökken, illetve gyorsan romlásnak indulhat a bojlink.
Ami még hiányzik
Csak néhány példát emeltem ki a különböző adalékok közül a teljesség igénye nélkül, amivel már elindulhatunk a bojlikészítés ösvényén. Későbbiekben mindenképpen írok még egy cikket az adalékokról, mivel számos anyaggal nem foglalkoztam még, mint a különböző algalisztek, a GLM vagy éppen a Belachan és akkor a folyékony lötyikről még nem is beszéltem mint pl. az algalikőr...
De úgy gondolom először egyszer „végigmegyek” a bojlikészítésen, mert ha így folytatom akkor jövő tavaszra se jutok el az első bojlireceptekig :)
Legközelebb
A különböző édesítők, olajok és esszenciális olajok mind olyan alkotóelemek, amelyek alapvetően befolyásolhatják bojlink fogósságát, amely lehet pozitív de negatív is egyaránt, ezzel a témával foglalkozok legközelebb.
Honyák Gábor
info@bojli.com
