Fänge&Grove (1979) a táplálék emésztési idejét több értékben adja meg: 4-48 óra 20-26 celsiusfok között, 18-60 óra 10-15 celsiusfok között. A maximum béltartalom a testsúly 5-10%-a között van. Induljunk ki abból, hogy egy 10 kilós ponty egy nap (24 óra) folyamatosan eszik és számoljuk ki az extrém-értékeket (5% béltöltöttség, 60 óra ürítési idő és 10% 4 órával). 4 órával a belét 24 órán belül 6-szor tudja megtölteni és üríteni. Tehát egy 10 kilós hal egy maximális 10%-os béltartalomnál 60%-át a testsúlyának, tehát 6 kilót tud megenni. Őrület nem?
Kétségtelenül ez az abszolút maximium. Minimum akkor a 2%-a a testsúlyának (60 óra és 5%) tehát 200g táplálék. Tehát az elméleti felvételi adatai a 10 kilós példapontyunknak 10-26 celsiusfokos víznél 200g és 6kg között van. Ezek az adatok a természetes táplálékra vonatkoznak, amelyek általánosságban magas víztartalommal rendelkeznek. A mi bojlink sokkal összetettebb, ez annyit jelent, hogy magasabb az energia sűrűségük és nagyon alacsony a víztartalmuk. Tehát a bojlik felvétele biztos sokkal a maximum 6kg-os napi felvételi mennyiség alatt van. Mi általában maximum, a helyünkön lévő pontyok megsaccolt súlyának a 2% át etetjük, így legalább biztosra megyünk. A táplálékfelvétel számtalan faktortól függ mint a vízhőmérséklet, napszak, telítettség foka, ízletessége a tápláléknak, évszak, többi vízparaméter, ponty nagysága, közérzet, táplálékkínálat....Mindig gondoljatok arra, hogy a bojli sose lesz jobb mint egy szunyoglárvamező és a pontyok csak kis százalékban táplálkoznak bojlikat.
A pontyok a vízben a szemükkel veszik észre a táplálékot (nagyság, kontraszt, szín és mozgás)
Sokszor ezért olyan eredményesek a vízközt felkínált színes pop-upok nyáron. Ha nagyon zavaros a víz, vagy esti szürkület van, akkor semmi szerepe nincs a látásnak. Ekkor kerülnek a kémiai érzékek (illat és íz) előtérbe. Ha nincs stimuláció, mint például a túl keményre főzött bojliknál vagy a részecskéknél, akkor a táplálékot kísérletképpen vagy tévedésből veszi fel. A táplálékfelvételhez döntő az ízlelőszerv, illetve relatív távérzékként is az iszapban illetve az üledékben való keresgélésnél. Az illat kevésbé fontos, sőt talán nem is fontos. A tudomány szerint a tapogatószervnek sincs szerepe a táplálékfelvételnél.
Pontycsalik - a csalogatóanyagok hatásának logikus összegzése
Bojli - egy mágikus, de a mai napokban már szinte primitívnek tűnő szó a pontyhorgászok körében. Pelletek és más új csodafegyverek kerültek bevetésre a pontyhorgászatban. A reklámipar mindig új anyagokat, csalikat, keverékeket, Flavour-t (fűszer, íz, aroma) és formákat szugerál. Piacgazdaság!!! Hogy a logikus gondolkodás miért marad sokszor el ezt nem értjük. Részben megértünk bizonyos irányokat, amelyet néhány (nem az összes!!) csalikínáló-árusító visszafogottan megcélzott, hogy eladja a termékeit. Ennek ellenére ezt butaságnak és kifejezetten rossznak tartjuk. Sok a pontytáplákozással kapcsolatos cikkből hiányoznak a haltáplákozás alapjai. Sokszor az első mondatok után észreveszi az ember, hogy a szerző sose gondolkozott el rajta, csak az írás vagy a reklám végett közölte le cikkét.
Sokszor felmerül a kérdés, hogy az aromásüvegekre nem kéne-e (hasonlóan, mint Amerikában a Mc Donaldsnál a kávéspohárra "ez a kávé forró, meg tudja magát égetni) "legyenek szívesek a Monster Crab-ot ne igyák meg és ne injektálják intravénásan" szöveget rányomtatni. Néhány cikknél tényleg azt hiheti az ember, hogy a szerző scopex-mámorban van. Modern aromák veszélyesek - vigyázat drogfüggőség.
A mai pontyhorgászoknak három ágya és hat rod-podja van. De a csaliknál az utolsó filléren is spórolnak. Már többször írtunk arról, hogy egy jó csalinak nem kell automatikusan drágának is lennie, főleg ha magunk készítjük el. Természetesen nem rossz az összes piacon kapható kész bojli. De nagyon sok tényleg rossz közülük! Alapvetőleg ez is mindegy lenne, a kereslet határozza meg a kínálatot. Vagy a kínálat a keresletet?
Néhány csalikészítő pénzt keres a rossz kész bojlikkal és a vevők fognak is vele egy-két halat. Csodálatos, tehát minden tiszta (annak ellenére, hogy a jóminőségű bojlikkal mindig többet fognának). A gond az, hogy a legtöbb kész bojlival nem csak kevesebbet fogunk, hanem rosszul emészthetőek is. A kiválasztott maradékok meg már nem tudnak kimászni a vízből. Mi ennek a hosszútávú következménye, azonkívül, hogy a pontyok rosszul vagy egyáltalán nem nőnek illetve semmi hasznot nem húznak a bojlikból? Terry Hearn írt egy híres könyvet a Yately pontyokról és arról panaszkodott, hogy az utolsó években az algavirágzás megnövekedett, a növényzetben gazdag egyébként kristálytiszta tóban. Nem tudta miért. A válasz egyértelmű. A több évtizedes horgászat iletve a golyók tápanyaggal túltelítették a tavakat. Egy fejlődés amit egyébként csak az intenzív mezőgazdaság indít el, ezt váltotta ki a nagymennyiségű etetés a rosszul emészthető bojlikkal. Ez a jövő elképzelhető néhány erősen meghorgászott németországi vízen is.
Na már megint eltávolodtunk a témától, tulajdonképpen az attraktorokról akartunk írni. A pontyhorgász-iparban már évek óta dolgoznak alkohol illetve olajalapú (oldószerek) illatanyagokkal, amelyeket azért találtaki ki, hogy horgászokat fogjanak. Meg vagyunk győzödve arról, hogy a legtöbb estben az alapkeverékből kioldódó anyagok képezik a csalogatóhatást és csak a legkevesebb esetben csalogatják az illatanyagok (flavour) a halakat. Ha a ponty érzékszerveit megnézzük, gyorsan egyértelművé válik, hogy a ponty csak olyan anyagokat tud észrevenni, amelyek fel vannak oldódva a vízben.
Mi csak olyan anyagokat érzünk amelyek gáz-halmazállapotuak. Tehát miért van az eperaromának olyan intenzív illata? Csak azért, mert az üvegből az eper illatanyag gázformában távozik.
A ponty garantáltan nem érzi (szagolja) azt amit mi. A ponty illat és íz érzékszervei a legkevésbé se hasonlíthatóak az emberéhez, ezt írja a német tudós Steffens. 1980-ban írt egy kiemelkedő könyvet a pontyról, amit ma már sajnos nem lehet megvásárolni A ponty íz és illat érzékszerve érdekes nekünk bojlihorgászoknak és ezek a vízre vannak beállítva. Ha a ponty az epret érezné, akkor az oldószernek az aromásüvegben víznek és nem olajnak vagy alkoholnak kellene lennie.
Az olaj nem oldódik a vízben. Ezért minden olajbázisú illatanyag (aroma) nem észrevehető a ponty számára. Az egyedüli ami elképzelhető, hogy a hal az alkoholt valamilyen módon érzékeli. Talán azokat az anyagokat is, amelyeknek számunkra eper illatuk van, ezek valamilyen kapcsolatban az alkohollal észrevehetőek. De ebben nagyon erősen kételkedünk.
Úgy gondoljuk, hogy az aromáktól (illatanyag) a csalink nem lesz rosszabb. Biztos van egy két jó, hatékony aroma, leginkább azok amelyeknek az íze és az illata megeggyezik (kóstoljátok meg). Ha ezek a hitünket megerősítik akkor van létjogosultságuk. Úgy gondoljuk, hogy a hatékony bolti aromák tartalmaznak valamilyen természetes anyagot (pl. aminósavakat). A teljesen mesteséges aromák viszont kevéssé hasznosak.
A japánok kiderítették, hogy a pontyok az alkoholt gyengén érzékelik (szagolják). Savak ijesztően hatnak, ugyan úgy mint a keserűanyagok. Tehát nagyon fontos, hogy az alapkeverékünkben ne legyenek savak illetve keserűanyagok. De pont a savakat használják gyakran a bojlik tartósításához (glycollal eggyütt), mivel az alacsony PH értékek gátolják a baktériumok szaporodását. Dereng már?
Ha megkóstoljuk ezeket, akkor a keserű anyagokat ki tudjuk szelektálni az aromákból és az alapanyagokból. Biztos, hogy vannak olyan anyagok amelyeknek nagyobb a csalogató hatásuk mint az alkoholoknak és az ebben oldott illatanyagoknak. Valaminek fel kell hívnia a figyelmét a pontyoknak a természetes táplálékra mint a szúnyoglárvára és a tubifexre.
Folytatjuk!
