Mivel csak nem akar tavasz lenni, a vízparti túlélő-táborokból pedig nekem egyelőre elég volt, így nekiláttam pótolni a csali készletet. 2013-ra három bojlival készülök. Rendhagyó módon, ebből kettő édes és egy fűszeres jellegű. Az elmúlt években Pölöskén is, sőt, szinte mindenhol halas jellegű bojlival horgásztam. Kimondottan magas minőségű, nagy beltartalmú csalikkal, amelyekben 5-5%-ot tett ki a májliszt, vagy a GLM, de nem hiányzott a tőkehalmáj, vagy a polip sem. Tudom, kicsit erősnek látszanak a számok. Nem is volt olcsó golyó, de a fogási eredményeimre sem panaszkodhatok. Sőt, hittem benne, hogy jó. S azt hiszem, ez az, a bojlinkba vetett hit az, ami mindannyiunknak a legmeghatározóbb. Mindez természetesen esszenciális olajokkal ízesítve. Idén azonban, kiindulva az barátaim fogásainak eredményéből leporoltam két régebbi receptet.
Az egyik a jól bevált narancs. Aki rendszeresen olvasott, tudja, hogy idegenkedtem az aromával ízesített, illatosított bojliktól. Tavaly igen sikeresnek bizonyult egy citrom esszenciális olajjal készített bojli. Nem volt jelentős GLM-tartalma, és az állati eredetű lisztek arányát is igyekeztem 50% alatt tartani. (Ebbe a kazein, laktalbumin, vitamelo, s minden, állati eredetű liszt bele lett számolva, igaz, tejfehérjékkel azóta sem gyúrtam.) Fogósságát a citrom, és a golyó nagy átszivárgási képessége adta szerintem. A tőzegvizek markáns iszapszagát jóval később veszi át, illetve egy egészen érdekes illatot képez vele, hosszú időn át.
A jó csalogatóanyag-kioldódást vitamelo, tört kendermag, és Nectarblend –ill. ezek közé tartozó anyagok: Max Birdy, PTX, stb- adagolásával értem el. Továbbá szakítva az ortodox receptekkel, tojás albuminnal, és vérplazmával kötöttem meg a bojlit. Igazán remek állaga lett. Lassan süllyedt a fenékre, s ezt a tulajdonságát nagy szerettem benne, mert nehéz volt úgy összeállítani a receptet, hogy megvalósuljon ez.
Idén annyi változást eszközöltem, hogy egy kicsit megnöveltem a sörélesztő arányát, és a C.C.Moore élesztő folyadékjából is adagoltam bele. Mellé pedig 2 ml narancs esszenciális olajat oldottam fel tőkehalmáj olajban. Ez hideg vízben sem dermed meg. Rendhagyó módon pedig 5ml C.C.Moore mandarin aromát tettem bele. Azért esett erre a márkára a választásom, mert ez volt a piacon épp a legmegbízhatóbbak közül a legolcsóbb. 16 mm-es méretben száradnak, várják a bevetést!
A másik pedig a jó öreg mogyoró! Először én is szkeptikus voltam a tigrismogyoró, és a mogyoró csalogató hatását illetően. Aztán a parti eredmények megdöbbentettek. Barátaim nagyon szép sikereket könyvelhettek el az elmúlt pár évben - a mogyorónak köszönhetően. Sok-sok recept, kísérlet, kudarc után két mogyorós receptem maradt meg, amit a végül egy receptben ötvöztem. A kezdeti gyúrások után némi derültséggel láttam, hogy véletlenül, de hallisztmentes bojli lett. Pedig tényleg nem volt szándékomban, hogy az legyen, de így alakult.
A mogyorós bojliban tulajdonképp nem is a mogyoró, hanem a mag őrlemények, és a Nectarblend-szerű madáreledelek dominálnak. Kezdetben nehéz volt az anyagbeszerzés, amíg rá nem jöttem, hogy a megoldás tényleg a lábaim előtt –a bioboltokban, és a spájzban- hever. Mindössze 10% őrölt tigirismogyorót, és 10% pirított, durvára darált földimogyorót tartalmaz. Egyik kedvenc anyagom lett a C.C. Moore Vanilla Extract nevezetű keveréke. Nem tudom mi van benne, de briliáns. A kötőanyagot vérplazma és búzacsíra adja. Szinte a gyári bojlik rugalmas, puha, de jól tartó állagát sikerült elérni. A folyékony összetevők közül kukoricacsíra olajat, édesítőnek a jó öreg NHDC-t, tigris extraktumot, és a DT legendás Toasted Nut aromáját használtam. A korábbi recepttel ellentétben itt sem a kazein-laktalbumin-vitamelo aranyháromszögéből indultam ki. Nem is bántam meg!
