A Carpcity Presents bemutatja An interactive guide to carp fishing című filmjét. Főszerepben: Frank Warvick, Pete Castle, további szereplők: Matt Hayes, Rob Bell, John Wright
Gyermekeim az Úrban, meg kell valljam, én elfogult vagyok. Tavaly ilyentájt vettem kezembe Fairbrass mester egyik, s talán itthon a leghíresebb alkotását, az Underwater egyet. Ezt követte most bemutatandó filmünk. Ha megnézitek, meg fogjátok érteni, miért vagyok elfogult a külhoni, elsősorban az angol (horgász)filmgyártással, és –médiával.
Kezdeném azzal, hogy nem olcsó darabbal állunk szembe. Mondhatnám, egyfajta befektetéssel, mert ezt bizony elő- elővesszük unalmas, asszonynélküli téli estéken. Ha látják, kölcsönkérik barátaink is, s e gesztust majd sörre, s egyéb nedűre válthatjuk alkalomadtán egy jobb tóparti büfében.
Szóval, ha leszurkoluk érte kb. a harminc eurót, látjuk, hogy ezt biza sok-sok gyártó támogatta, sőt maga D. Fairbrass ajánlása is ott virít a címlapon. (Apropó támogatás! Megszokhattuk, hogy a hazai pontyhorgász-videóknál általában egy-két gyártó-forgalmazó termékeit istenítik, s épp, ki nem jelentik, hogy márpedig halat fogni csak azokkal lehet. Értem én a szempontjaikat, de nem értem a rendezőt, meg az egész stábot, hogy ezt miért ilyen átlátszó, és ostoba módon kell tálalni. No jelen esetben nem arról van szó, hogy a Korda gyártotta azt a szerencsétlen gyorskapcsot, és az ezért überfasza, hanem, hogy ebben és ebben az esetben gyorskapcsot használok, ami azért überfasza, mert… Mellesleg látszik a dobozon –na jó, és a stáblistán- a gyártó. Legalább tudni fogjuk, hogy a Korda gyárt gyorskapcsot.)
Befektetve a lejátszóba befektetésünket, egy figyelmeztetés fogad, nehogy másolásra, nyilvános lejátszásra, vagy más efféle galádságra adjuk fejünk, majd egy egészen pofás menü. Alapcsicsák, naplementés tájjal, és három menüponttal. Választhatunk a lemez azonnali lejátszása, a jelentválasztás, és az extrák közt. Utóbbi tulajdonképp csak egyes számban értendő. A Carpology-ás fiúknak van egy kis bemutatkozásuk. Zenei téren nem lelkesedek a számítógépes-szintis hangokért. Itt csak ilyen van. Picit monoton, de ügyesen van válogatva, még megy is a különféle jelentekhez, effektekhez. Tehát esetünkben sem nagyon kényeztetnek el bennünket a zenei változatossággal, mégis jobban megy alá, mint mondjuk a Kapitális-sorozatban a jellegtelen, üres szintiprüntyögés.
A menüben a szokásos 12 pont van: insturkció, helykeresés, dobások, etetés, élő csalik, botok, felszerelési tárgyak, végszerelékek, feederes pontyozás(!), a kíméletes bánásmód, stb… szóval végigviszik a ponytozással –szándékosan nem bojlizást írok- foglalkozó témákat alfától ómegáig, csak annyira részletezve gy-egy kérdéskört, hogy még unalmas ne legyen, de legyen benne annyi információ, amennyit elbír. No lássuk csak: Play DVD.
Az előbb említett zene végigkíséri a filmet, de továbbra is tetszik. Az alkotók jól rátenyereltek az effektgombokra, mert abból van bőven, de még sincs az az érzésem, mintha a Mátrix huszonharmadik folytatását látnám pecaverzióban. Valahogy érdekes, és szórakoztató tud végig lenni. Mondjuk ebbe az is közre játszik, hogy a fiúk poénkodnak rendesen. Néha fárasztóan, de nem elviselhetetlenül. Végül is a filmek alapfeladata a szórakoztatás nem?
Hazai pontyos filmekben a műsoridő java részét a halak mutogatása, vagy a jól-rosszul felvett akciójelenetek adják. Mindez még jó is lehetne, ha alá egy jól megválasztott zenét kevertek volna, és nem a Comodoros időket idéző effektekhez, filmes megoldásokhoz nyúltak volna. Ebben a filmben kevesebb halat mutogatnak, lényegesen jobban tálalva. Cserébe több hasznos(ítható) technikai információval látnak el bennünk. Egészen érdekes például Warvick mester szereléke, ahol az ólom a főzsinór végén van, majd onnan jó 60-80 centire rögzíti az előkét, vagy a dobótechnikája. Nekem valahogy sosem sikerül így dobni. J
Könnyen beleeshet a gyanútlan néző abba a hibába, hogy: „na persze, ha nekem ennyi pénzem lenne pontyozásra, én is tudnék virítani.” Meggyőződésem, hogy leendő zsákmányunkat, és a horgászat sikerét nem a sátor, rod-pod, orsó, bot, stb. ára, márkája alapozza meg. Sokkal inkább az utolsó 10-30 centi. A hal nem dugja ki a fejét a vízből, hogy leolvassa a sátor, a bot márkáját. Mindaz csak a tóparti divatbemutatók, és a „lóvé virítására” hasznosítható.
Összességében nekem tetszett a fim. Szórakoztató, mégis informatív. Hátránya csupán az ára, s talán az, hogy az angol nyelvet kevésbé értőknek nem igazán élvezetes darab. Beszerezni a jobb pontyozásra specializálódott szaküzletekben, ill. interneten lehet. Nem minden cég szállít Magyarországra, de az ebayen mondjuk elcsíphetünk egy-egy darabot.
A nyelvi beszerzési nehézségek, és az ára miatt csak az Ajánlott minősítést kapja.
